„Végtaghossz különbség az oka a mozgásszervi panaszaimnak!”
Sokat hallom. Vajon ez az állítás megállhatja a helyét?

A hátfájásod, vállfájdalmad és nyakfájdalmad mind a lábad hosszkülönbségéből fakad. Hihetően hangzik nem? De ez a végtaghossz különbség valóban számít? Milyen mértékű végtaghossz különbségnek kell lennie, ami valóban szerepet játszhat a panaszaid kialakulásában?

Nagyon sokan sétálnak be rendelőnkbe és mondják, hogy végtaghossz különbségük van, mert a csontkovács, a reumatológus, ortopédus…. azt mondta neki.  Első kérdés, ami az eszembe jut, hogy hogyan lett ez a végtaghossz különbség meghatározva? (Fisk és Baignet, 1975) alátámasztották, hogy a fizikális vizsgálatok során kijövő végtaghossz különbségek nem reálisak, az egyetlen igazán mérhető formája röntgenen történik. 

Mit gondolsz 100 emberből hány embernek van végtaghossz különbsége? 

Knutson és mtsai (2005) 90%-ra becsülték a végtaghossz különbséggel rendelkezőeket. Ebből a 90-ből majdnem 60%-nak van egy 5mm-es vagy annál nagyobb végtaghossz különbsége.

Tegyük fel, hogy röntgenen lemért végtaghossz különbség áll fenn. Valóban lehet hatással a páciens boka, térd, csípő hát…stb panaszaira?

Az anatómiai végtaghossz különbség hatása (22 mm-ig) gyakran okoz csavart medencét (a két csípőlapát állásában van egy aszimmetria, egy csavarodás) Azon az oldalon, ahol rövidebb az alsó végtag, a csípőlapát előre csavarodik, és hátrafelé a hosszabb alsó végtag oldalán. 

Ez a medence rotáció okozhat derékfájást?

Kutatások alátámasztják, hogy sem a csípőlapátok közötti rotáció, sem a csípőlapátok magasságbéli különbsége NEM eredményez derékfájást.

Mikor van valóban szerepe egy alsóvégtagi hosszkülönbségnek?

Egészen 2 cm-ig a végtaghossz különbség klinikailag nem szignifikáns. 

Ugyanis az emberi test tökéletesen képes kompenzálni ezt a különbséget. Leginkább a végtaghosszülönbség kompenzálásaképpen valamilyen passzív strukturális változás alakul ki a testben.  Ilyen például egy minimális gerincferdülés. A passzív strukturális változások pedig megváltoztatják az izmok hosszát. Az imént említett 2 cm-ig az aktív izomkompenzációs mechanizmusok áthidalják ezt a problémát.

2 cm-nél nagyobb végtaghossz különbségek 1000 emberből 1 embert érintenek kb

Ha valakinek valóban 2 cm-nél nagyobb végtaghossz különbsége van, hogy szokták kezelni?

Sokan gondolják, hogy az SI ízület (sacroiliacalis- keresztcsont és csípőlapát közötti ízület) manipulációjával a medence disztorziót meg lehet szüntetni. De miért akarják ezt megváltoztatni??? Ugyanis, ha a medence a csavarodás által ki van egyenlítve, a többi struktúra átveszi a munkát és még ideálisabb kompenzációk alakulnak ki. Tehát egy képzett podológus fog tudni neked segíteni, ha 2cm-nél hosszabb végtaghossz különbséged van. 

Ahhoz, hogy a tested megszokja az általa javasolt talpbetétet, idő kell, elképzelhető, hogy sok minden időlegesen jobban fog fájni. Ilyen esetben egy jól képzett manuális technikákat alkalmazó szakembert érdemes felkeresned, aki segít a szöveti feszülésekből eredő fájdalmak enyhítésén!

Források: