Rekeszizomként, a diaphragma abdominale, elsődleges belégzőizmunk jut eszünkbe. Ez az izom más szerepet is betölt. Tulajdonképpen egy kupolát képez a mellkas és a hasüreg között. Légzés során a mellkasüreg és testüreg nyomásviszonyait meghatározza, mindemellett sok más egyéb funkcióval is bír. Részt vesz a hányásban, széklet és vizelet ürítésben. A csuklás a rekeszizomnak egy görcsös összehúzódása. Továbbá ha nem megfelelő a rekeszizom funkciója, szerepet játszhat akár egy refluxos tünetben is. Amikor nem tud megfelelően összehúzódni-elernyedni a rekeszizmunk, légzési segédizmok veszik át a szerepét, azonban mivel nem ezen izmainkat kellene elsődlegesen légzésként használni, kialakulhatnak mozgásszervi panaszok is. Izmaink kötőszöveten át összekapcsolódnak egymással. A rekeszizom a mély myofasciális (izom-kötőszövet) lánc tagja, ezért hatalmas szerepet kap a megfelelő rekesz funkció az ágyéki gerinc ill. medence stabilitásában, ezáltal megelőz bizonyos mozgásszervi sérüléseket. Továbbá ha stabil a medencénk az erőtovábbítási funkció, valamint a teljesítmény is jobb lesz, melyet számos sportágban ki tudunk használni. Mindezek mellett még a felületes légzés miatt, és a légzési segédizmok túlhasználása miatt egyfajta stresszlégzésünk is kialakulhat. Ezzel szemben a nyugodt mély belégzés vegetatív, relaxáló irányba tudja vinni szervezetünket.
Az orvostudomány rekeszizomnak tekinti a diaphragma abdominalist (légzésben nagy szerepet játszó izmunkat), diaphragma pervist (medencefenék izomzatot) és a diaphragma urogenitalist (húgycső-és végbálzáró izomzat). A viscerális osteopathia (belszervi terápia) minden olyan kötőszövetes „lemezt” rekesznek (diaphragmának) tekint, ami horizontálisan metszi testünket. Ezen szemlélet alapján funkcionális rekeszizmaink lentről fölfelé haladva a következőekkel egészülnek ki: talpi rekesz (diaphragma plantaris), térdhajlati (diaphragma genu), háti nyaki átmeneti (diaphragma cervico-thoracale), állkapocs alatti (os hyoideum), koponya illetve az 1-2. nyakcsigolya területe (occipitoatlantoaxiale), és a koponya alkotta rekesz (tentorium cerebelli). Ezen rekeszek tereket (cavitas) választanak el egymástól. A rekeszeken erek-idegek ill. egyéb képletek lépnek át. Például az egyik legfontosabb rekesz a diaphragma abdominale, ami nem csak légzési izmunk, de ezen keresztül fúródik egy nagyon jelentős hasi erünk (aorta abdominalis), mely oxigéndús vérrel ellátja a teljes hasüreget, kismedencét, mindemellett a nyelőcső is átfúródik rajta, illetve vénák, nyirokerek is. Ha az említett rekeszek nem jól funkcionálnak esetleg túl feszesek, ezeket az átlépéseket szűkítik, melynek következtében romlik a keringés, kevesebb tápanyag jut el a szervekhez, izmokhoz, káros anyagok felhalmozódhatnak, oedema alakulhat ki, illetve az immunfolyamatok is romolhatnak. A visceralis osteopathia (belszervi terápia) során első alkalommal ezeket a rekeszeket végiglazítjuk, ezáltal segítjük a szövetek megfelelő vérellátását. A rekeszek ill. erek kezelése után a belső szervek kezelésére térünk át. Itt is a szervek, kötőszövetes környezetével foglalkozunk. Vannak szervek melyek kötőszövetes környezetükből adódóan befeszülésre (spazmusra) hajlamosak és vannak olyanok, melyek pedig csüngésre (ptózisra) hajlamosak. Ezeket érdemes kezelni, nem csak azért, hogy ne okozzanak szervi diszfunkciókat, hanem azért is, mert sok esetben állhatnak ezek mozgásszervi panaszok hátterében is. Pl. egy feszes májtok nem engedi a jobb vállízület maximális terjedelemben való mozgását. Fontos dolog a terápia során a légzés, hiszen ha csak a rekeszizomra gondolunk, ő egy elsődleges belégző izom. Amikor belélegzünk a rekesz lefelé mozdul az alatta elhelyezkedő szervekre mozgást gyakorol. Érdekes, hogy a májunk egy nap akár 800 m-t is mozog a hasüregben. Amint a rekesz mozgása nem megfelelő a hasűri szervek mozgása is változik, a légzés funkció csökkenésével pedig romlik egy sportoló teljesítménye is, valamint ez további izmok diszfunkcióját is eredményezheti.
Összegzés:
A rekeszizom az egyik legfontosabb izmunk, mely nem csak légzésben vesz részt. Ha nem bír jó funkcióval mozgásszervi és belszervi panaszok is jelentkezhetnek. Minden mozgásszervi panasznál érdemes lenne a medence megfelelő helyzete miatt a rekeszizmot is vizsgálni, illetve kezelni. Belszervi panaszoknál szintén prioritást élvez az összes funkcionális rekesz kezelése, hiszen átjárhatatlanságuk során egyből hanyatlik a vénás és nyirokkeringés, ezáltal a szomszédos testüreg (cavitás) funkciója is. Sportolók esetén, ha nincs jó funkciója az orvostudomány által elismert rekeszeknek, akkor nem fogja tudni jól stabilizálni a medencéjét a sportoló, ezáltal teljesítménye rosszabb lehet és sérülésekhez vezethet. Hétköznapi embernél, ha mozgásszegény életmód van, biztos, hogy előbb utóbb kialakulnak összetapadások (adhéziók) a hasüregben, mely akár vezethet emésztőrendszeri és nőgyógyászati panaszokhoz is. Ilyen esetekben indokolt lehet szakember által végzett belszervi (viscerális) kezelés.
