Egyre több gyermeknél megfigyelhető, hogy a lapockája nem megfelelően áll a mellkasfalon. Sok esetben ezt letudják egy hanyagtartással, és nem is foglalkoznak vele, mert majd kinövi a gyermek, vagy valami sport segít neki majd. Ez tényleg így van, vagy érdemes szakemberhez fordulni? Van-e ennek bármilyen veszélye, ha a lapockák nem szépen mozdulnak a mellkasfalon?

Lapocka funkcionalitása miért fontos?

A lapocka hídként működik a vállkomplexum és a nyaki gerinc között, és nagyon fontos szerepet játszik a nyak/váll régió mozgékonyságának és stabilitásának biztosításában. A kóros lapocka pozíciók és mozgások, valamint a vállízület patológiája közötti összefüggés jól megalapozott az irodalomban, míg a nyaki fájdalom és a lapocka diszfunkció közötti összefüggést vizsgáló tanulmányok csak a közelmúltban kezdtek megjelenni. Bár több szerző hangsúlyozta a normál lapocka-kinematika gyakorlással és manuálterápiás technikákkal történő helyreállításának fontosságát, hiányoznak a vállfájdalmakkal és a nyakproblémákkal küzdő betegek számára megfelelő átfogó lapocka-rehabilitációs irányelvek (Cagnie és mtsai, 2014).
Teniszezőknél a vállpanaszok 43%-áért felelős a lapocka nem megfelelő állása. Tanulmányok bizonyítják, hogy további sérülések kockázata is megnőhet, ha jelen van lapockadiszfunkció. Ilyenek lehetnek a következőek: a rotátorköpeny szakadása, a vállízületi porc sérülése, impingement (ütközéses) szindróma, különféle vállízületi instabilitások, ropogások (Curtis és mtsai, 2020).

Kibler és Sciascia (2019) szintén leírták, hogy a lapocka nem megfelelő elhelyezkedése kapcsolatban áll a vállízületi panaszokkal. Ha kezelve van ez a probléma növelhető a dobósportágakban a sportolók teljesítménye, csökkenthetőek a vállízületi panaszok.

Gyerekeknél hogyan lehet észrevenni?

A lapocka nem megfelelő helyzete egyre több kisgyermeknél megfigyelhető. A nyak vállövi izmok egyensúlyának nem megfelelő használatából adódik. Normál esetben a lapocka a mellkasfalra rásimul. Mikor tekinthető kórosnak? Kóros, vagy nem megfelelő a lapocka helyzete, amikor a lapocka alsó csücskei elemelkednek. Ennél a jelenségnél a lapocka felső része előre felé billen a mellkasfalon és a lapockák nem párhuzamosan helyezkednek el a mellkasfallal. Másik gyakori lapocka diszfunkció, amikor a lapocka belső élei állnak picit el. Ilyenkor a lapockák külső élei előre felé billennek. Olyan is előfordulhat, amikor nem szimmetrikusan van ez a probléma jelen, itt állhat a háttérben gerincferdülés, illetve Sprengel deformitás. A Sprengel deformitás egy speciális eset, a lapocka magas állása. Ebben az esetben szóba kerülhet műtéti korrekció is. A többi említett esetben azonban hatékonyak a konzervatív terápiás módszerek. Persze fontos az időben való felismerés, amikor még nem alakultak ki lapocka diszfunkció következményeként egyéb panaszok.

Hogyan vizsgáljuk és kezeljük a lapocka diszfunkciókat?

A lapocka mozgásokat a vállízületi mozgásokkal összekötve, illetve speciális tesztekkel vizsgálja a terapeuta. Amennyiben lát ilyen billenést, azt gondolja át, mely izmok húzhatják a lapockát a kóros irányba. Ezen túlműködő izmokat lazítani fogjuk, a vele szemben ellentétesen dolgozókat pedig erősíteni. Ezek általában megnyúlt helyzetben vannak. A manuálterápiás fogások mellett, az érintett páciensnek nagyon nagy szüksége lesz az aktív feladatok végzésére is, hogy helyre tudjuk állítani a megfelelő izomegyensúlyt, ezáltal csökkenthetjük a későbbiekben a vállízületi panaszok kialakulásának a kockázatát.

Forrás:
Cagnie, B., Castelein, B., Cools, A.M.J., De Mey, K., Maenhout, A., Struyf, F. (2014): Rehabilitation of scapular dyskinesis: from the office worker to the elite overhead athlete. J Sports Med. 48(8): ppgs. 692-7.

Kibler, W.B., Sciascia, A. (2019): Evaluation and Management of Scapular Dyskinesis in Overhead Athletes. Curr Rev Musculoskelet Med. 4:ppgs.515-526.
Curtis, A.S., Saini, S.S., Shah, S.S. (2020): Scapular Dyskinesis and the Kinetic Chain: Recognizing Dysfunction and Treating Injury int he Tennis Athlete. Curr Rev Musculoscelet Med. 6:ppgs.748-756.