A belszervi terápia, más néven viscerális osteopátia a kötőszöveten keresztül hatással van a mozgás szervrendszerre illetve a szervek funkciójára is. Testünkben az izmok-inak-csontok-porcok mind kötőszövettel kapcsolódnak egymáshoz. A különböző kötőszövetes kapcsolatok által a belső szervek és a mozgás szervrendszer tagjai oda-vissza képesek hatni egymásra. Ez egy tudományosan bizonyított módszer, hatását Seval Tamer és mtsai (2017) is bizonyították kutatásukkal, amikor alátámasztották, hogy nem specifikus derékfájós páciensek panaszai szignifikánsan csökkentek a belszervi terápia alkalmazásának eredményeként.

Mi lehet ennek a magyarázata?

A szervezetünk nagyon jól működik. A szervek megfelelő funkciója elsődlegesebb testünk számára, mint az, hogy teljes funkció legyen minden ízületünkben. Sokszor bizonyos mozgások korlátozódnak, hogy az azonos szegmensben lévő szervek jobban funkcionáljanak. Ha a szerv körüli összetapadásokat szétszedjük, visszanyerhető vele az adott szegmensben korlátozott mozgástartomány. Ebből a tényből kiindulva rengeteg csípő-derék, de akár váll és térdfájdalmak esetén is szükséges lehet a hasüregben is kezelni, a panaszmentesség elérése céljából. A legtöbb szöveti összetapadás a hasüregen belül jön létre, ennek oka az immobilis (mozgásszegény) életmód. Rengetegen végeznek ülő munkát, ami 8-10 óra ülést jelent naponta sokunknál. Javasolt lenne min. 40 percenként felkelni, minden ízületet jól átmozgatni minden síkban, de akár jó nagy légző gyakorlatokat végezni. Mindemellett kismedencei és mellkasüregi összetapadások is jellemzőek.

A légzés miért segíthet?

A rekeszizmunk, egy elsődleges belégző izom, mely a mellüreget a hasüregtől elválasztja. Belégzéskor a rekeszizom lefelé mozdul, beboltosul a hasüregbe, így a szerveket mozgatja a hasüregben. (bővebben)

Szinte hihetetlen, hogy a májunk pl. egy nap 800 m-t utazik az emberi testben, ahogy a rekeszizom „megtolja” egy belégzés során, majd visszacsúszik.

További érdekességek

Másik érdekesség, hogy a hasüregi feszültségek tudnak testünkön jelezni is bizonyos helyeken, ha valamelyik szervnél feszültség, diszfunkció lehet, de akár az adott szerv betegségre is lehet következtetni. A belszervi terápia során mind direkt (szervek körül végzett) és indirekt (BGM zónákon, talpon-csuklón-fülön akupresszúrás pontokon) is kezel a terapeuta. Példaként vegyük a két oldali kéztő zsibbadást. Természetesen jöhet ez a periférián lévő szövetek feszültségéből, nyaki gerinc problémákból, de jelezhetnek a belső nemiszervek is. Ezért ilyen esetben érdemes ilyen irányba is vizsgálódni esetleg.

Másik érdekes kérdés a pácienshez, ami szintén azt mutatja nekünk, hogy az emberi test működése mennyire komplex és összehangolt, az alvászavarra vonatkozik. Érdemes megtudni a pácienstől, hogy ha éjszaka fel szokott ébredni, ez mikor jellemző? Ugyanis minden szervnek van egy szervórája, amikor a legaktívabban dolgozik. Ebből tudunk ismét következtetni, arra, hogy melyik szervet érdemes mobilizálni, távolabbi zónákból ingerelni. Szintén informatív a terapeutának, ha a páciens az alap ízek közül egy félét nagyon-nagyon kíván az adott időszakban. Például az édes íz sokaknál dominálni szokott, ami a terapeuta fejében máris egy jelzés értékű, amiből gondolhat esetleg a belső nemi szervek, gyomor vagy lép megkezelésére.

A belszervi terápiáról

Kézzel végezzük a direkt fogásokat, indirekt fogásokhoz pedig használhatunk különböző eszközöket. Első alkalommal az összes horizontálisan futó kötőszövetes lemezt lazítjuk, amire azért van szükség, hiszen ez erek idegek átlépési pontjai, a rekeszizmon még a nyelőcső is átlép és gyomorba folytatódik. Ha ezek a lemezek nagyon feszesek, nem lesz jó a keringés, de akár refluxra és rekeszsérvre is hatással lesz a feszes rekeszizom, ahogy a légzésünkre is. Valamint ahogy már említésre került, ha a rekeszizom nem mozdul megfelelően, akkor sajnos a szervek sem fognak. Ezt követően, ha a keresztirányú lemezeket lazítottuk, a májat mindenképpen érdemes mobilizálni, hiszen rengeteg folyamatért felelős a testünkben, majd ezután kezdünk el kézzel végzett fogásokat végezni a célszerv körül. Talpon-csuklón és fülön pedig lehet akupresszúrás pontokat is ingerelni. Ami még fontos a rekesz és a máj kezelése mellett a hashártya (peritóneum) mobilizálása. Ha nem tudjuk, hol van a feszültség a testben, erre is van speciális tesztünk, amivel megállapítható. Nem gyakran azonban nem ott van a probléma, ahol a panasz megjelenik, ezért is érdemes a kezelés előtt részletes anamnézist felvenni, illetve vizsgálódni is.

Kinek javasolt, kinek nem?

Gyerekeknél körülbelül 9 éves kórtól alkalmazzuk. Innentől felfelé pedig igazából bárkin alkalmazható, bizonyos akut gyulladásos kórképek természetesen kizárják a kezelést az akut szakban, illetve ha friss hasi műtét történt, vagy várandósság áll fenn. Ha valamilyen műtéti eljárás során háló került a hasüregbe, akkor pedig bizonyos kezelőfogásokat kell a terapeutának kihagynia.

Milyen gyakran szükséges a viscerális osteopátia?

Első pár kezelés után egy hét múlva javasolt egy kontroll vizsgálat. Továbbiakban, ha a terapeuta és a páciens is meggyőződik, hogy jó a belszervi terápiás irány, a páciens tudja végezni az automobilizációs (önállóan végrehajtható, mobilizáló) gyakorlatait. Van mikor már első kezelés után is hatalmas javulások észlelhetőek, általánosságban egy 3-5 kezelést szoktam javasolni, későbbiek során pedig problémától függően szükséges, vagy nem is szükséges további terápia. Azt azonban ne felejtsük el, ha egy immobilis (mozgásszegény életmódú) beteget megkezeljük, helyreáll a funkció, és megszűnnek a panaszai, azonban ha ő visszatér az immobilis életmódjához, a panaszok ismét vissza fognak térni az életébe. Tehát sok esetben indokolt életmódváltás a panaszok teljes megszüntetése érdekében.

Forrás:
Tamer, S., Öz, M., Ülger, Ö. (2017): The effect of visceral osteopathic manual therapy applications on pain, quality of life and function in patients with chronic nonspecific low back pain. J Back Musculoskelet Rehabil. 30(3):419-425.