A Baba FDM terápia egy babákon alkalmazható manuális (kézzel végzett) terápiás metódus, mely a diagnózishoz leginkább a testbeszédet használja. Magyarországon még mindig nagyon új csecsemő mozgásfejlesztő módszer, viszont igen hatékony, így gyorsan lehet segíteni a piciknek.
A legfőbb különbség a két terápiás módszer között, hogy a sokak által ismert Dévény-módszer főként a kötőszövetre, míg az FDM terápia az ízületi diszfunkciókra is használ terápiás fogásokat. Teljesen más megközelítéssel dolgozik a két módszer. Nézzük át részletesebben mi is az a baba FDM terápia, hogyan kezel, és milyen esetekben alkalmazható!
Mi a fascia?
A fascia egy kollagén tartalmú kötőszövet, mely már embrionális korban kialakul, a szervek is ebbe fognak belenőni. Fasciális eredetűek a csontok, szalagok, porcok, inak, izmok is. A fasciáknak különböző funkciójuk lehet: összeköt, beburkol, elválaszt, véd, izolál, puffereli a csontokat, izmokat, ereket, inakat, szalagokat stb. A fasciát úgy tudjuk elképzelni, mint a csirkemellen az a hártyás, nyálkás réteg, ami beborítja. (Részletesebben a fasciáról: KATT IDE)
Mi az az FDM?
A fascia disztorziós modell elméletét Stephen Typaldos hozta létre. Typaldos kihasználta a testbeszéd jelentőségét a diagnosztikában. A páciens gesztikulációit 6 különböző disztorziós csoportba sorolta, és úgy dolgozta ki a kezelési metódusukat is. A fájdalom leírásának a testbeszéde, tulajdonképpen a páciens által megkísérelt önkezelés. Ösztönösen keresik azt a pozíciót, helyzetet, ami csökkenti a panaszt. Mi terapeuták azért vagyunk, hogy ebben segítsük őket. A Baba FDM Frank Römer német gyógytornász és oszteopata nevéhez fűződik. Frank az FDM terápiát elkezdte alkalmazni, kipróbálni csecsemőkön is, majd az összegyűlt tapasztalatait átadta tanítványainak. Csecsemőknél az a terápiában a nehézség, hogy ők nem beszélnek. Náluk a nonverbális kommunikációs jeleket (sírás, testtartás, mimika) vesszük figyelembe, illetve azt, amit a részletes anamnézis felvétel során anyától megtudunk. Ezért első alkalommal magára a terhességre és a születés körülményeire vonatkozólag minél több kérdést teszünk fel.
Fasciális disztorziók babáknál keletkezhetnek várandósság során, akár pocakon belüli téraránytalanság miatt, de maga a szülés folyamata közben is. Például ha a baba elakad a szülőcsatornában, hosszadalmas a szülés, anya hasára rá kell nyomni, bármilyen szülést segítő eszközt (fogó vákuum, stb) kell használni, vagy sürgősségi császármetszésre van szükség a világrahozás során. Ha belegondolunk, a babákra a születés során, a szülési metódustól függően különböző erők hatnak. Húzás, tolás, nyomás, csavarás. Ezen erők tudnak létrehozni kötőszöveti eredetű disztorziókat. Ezek a disztorziók, nem csak nyugtalanná teszik a babákat, hanem nekik valóban fájdalmuk van, csak nem tudják máshogy jelezni.
Mi történik, ha az esetlegesen jelen lévő disztorziók kezeletlenek maradnak?
Ha ezek a disztorziók nincsenek kikezelve, primitív reflexeket tarthatnak fenn, melyek akadályozni fogják a csecsemő természetes mozgásfejlődését. Előfordul olyan is, hogy egy hasfájós baba hamarabb lábra áll, „kimozogja” a fájdalmát. Lehet később akár egy figyelemzavaros, hiperaktív gyermek. Ha a koponyacsontoknál vannak disztorziók, később ez a gyermek lehet az, aki mindig fülgyulladásos, fejfájós. Ha marad fenn valamilyen aszimmetria (egy oldalra többet tartja a fejét, egyik oldalra fordul meg csak, egyik kezét többet használja, aszimmetrikusan kúszik, aszimmetrikus a járéskép), az fenntarthat primitív reflexeket, melyek később okozhatnak mozgásfejlődésbeli elmaradást, illetve tanulási nehézségeket (diszlexia, diszgráfia, diszcalculia).
Mikor érdemes Baba FDM terapeutához fordulni?
Nagyon fontos tehát, minél előbb szakemberhez fordulni, ha
- megkésett vagy gyorsabb mozgásfejlődést tapasztalunk
- elhúzódó szülés esetén
- ha szüléskor bármilyen segédeszközt kell használni (fogó, vákuum)
- császármetszéses szülésnél
- ha elakad a baba válla szülés során
- ha emésztési zavarai vannak (sokat bukik, hasfájós)
- ferdén tartja a buksiját
- kedvenc oldala van
- arc-illetve koponyaaszimmetria esetén
- ha kifeszíti a törzsét
- ha lerugdalja a zoknit
- ha nem viseli el, hogy a nyakához érnek
- ha nehéz sapkát adni rá
- indokolatlanul sír, nyugtalan
- alvászavaros
Mikor érdemes elkezdeni a kezelést?
Akár születés után egyből. Leghatékonyabbak az első 6 hónapban vagyunk, de a későbbiekben is érdemes szakemberhez fordulni, ám akkor már lehet hosszadalmasabb a probléma kikezelése. A terápia javasolt gyakorisága mindig problémafüggő, és az is, hogy hányszor kell a kezelést ismételni. Ha megszüntettük a panaszt, érdemes egy kontroll vizsgálatot végezni a nagyobb mozgásfejlődési mérföldköveknél, illetve ha fogszabályozásra kerül sor, nagyobb esés vagy bármilyen történés esetén, ami okozhat aszimmetriát. Fontos szem előtt tartani, hogy babakorban nincs domináns végtag, annak oka van, ha a baba az egyik kezét többet használja.
Mi történik első alkalommal?
Először egy nagyon részletes kikérdezést végzünk a szülőkkel, majd pedig figyeljük a baba spontán mozgásait, hogy reagál a különböző ingerekre körülötte, hogyan veszi fel a szemkontaktust, milyen helyzetben fekszik. Vannak konkrét tesztjeink, amiket elvégzünk rajtuk, majd az alapján, hogy azt hogy kivitelezik, lehet következtetni bizonyos diszfunkciók meglétére. A teszteket én ki szoktam egészíteni primitív reflex vizsgálattal, izomtónus vizsgálattal, illetve időnként a Katona módszer vertikalizációs és lokomóciós mintáit is vizsgálom. Ha a teszteket elvégeztük, a felmerülő diszfunkciókon sorba megyünk végig és megkezeljük őket kézzel. Ezt követően a szülőkkel megbeszéljük, mit kellene csinálniuk otthon, milyen gyakorisággal, és mikor lenne érdemes egy újabb kezelésre sort keríteni, amennyiben szükséges.
Ha bizonytalan vagy és szeretnéd átbeszélni, megnézetni a kisbabádat, foglalj időpontot online!
Keress bizalommal! – Tóth Réka
