A várandósság során a nők több mint 2/3-a tapasztal derékfájdalmat és majdnem 1/5-e medencefájdalmat. A fájdalom a terhesség előrehaladtával tovább nő a munka, a napi aktivitás, illetve az alvás során.
Ahogy a babát váró nők a 2. és a 3. trimeszterbe lépnek, a tömegközéppontjuk előre tolódik, megnövekedett (lumbális) deréktáji (lordózist) gerinc görbületet eredményezve, ami derék- és medence-környéki fájdalmat okoz.
A medencét úgy tudjuk elképzelni, mint egy kosarat. A kosár elemei a két csípőlapát és hátul a keresztcsont. Ennek a kosárnak az elemei bizonyos pontokon egymáshoz képest el tudnak mozdulni (előre-hátra csavarodni, kifelé ill. befelé fordulni, felfelé ill. lefelé helyeződhetnek), ezáltal medence-diszfunkciókat eredményezhetnek. Az elmozdulási pontok: elől a szeméremcsont közötti porcos kapcsolat, valamint hátul a két csípőlapát, ahogy a keresztcsonttal találkozik (sacroiliacalis) a keresztcsonti-csípőlapáti ízületekben. A pocak növekedésével a két csípőlapát picit kifelé fordul, ezáltal hátul torlódnak, elől feszülnek a képletek. A farizmok az egyensúly fenntartása érdekében folyamatosan fékező izommunkával dolgoznak az előre helyeződött tömegközéppont miatt. A medence, illetve az ágyéki gerincszakasz helyzetének a megváltozása az alatta és felette elhelyezkedő szövetekre is hatással lesz. Régen és talán még ma is, a kismamákat túlságosan óvták a különféle terápiáktól. Bizonyos esetekben ez természetesen indokolt. A terhesség azonban nagy változás, így a könnyebb szülés érdekében fontos minél jobban karban tartani a testet a terhesség során is. Valamint ha anya nincs jól, a „pocaklakó” se lesz annyira jól, hiszen megérzi. A szülést követően pedig mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, átnézni a mozgásszervrendszer állapotát, és rendezni az esetleges diszfunkciókat.
Milyen hatékony módszerek vannak a terhesség során fellépő mozgásszervi panaszok enyhítésére?
Boris Skarjca (2018) a manuál terápia hatékonyságát vizsgálta a terhesség első és második trimeszterében észlelt tünetek (fejfájás, hányás, szédülés, émelygés, nyakfájdalom, álmatlanság, gyomorégés, álmosság és fokozott nyálképződés) esetén. A manuális, ízületeket kezelő fogások sikeresen meggyógyították ezeket a panaszokat (79,1%) 91 páciensnél, 22-nél (19,1%) részlegesen volt eredményes, és 2-nél (1,7%) az első kezelés nem járt sikerrel.
Christopher O. és mtsai (2013) kutatási eredményei szintén igazolják a fájdalom manuális terápiával történő kezelésének hatékonyságát és biztonságosságát. A masszázs és az ízületek kezelése manuáliterápiás fogásokkal rendkívül biztonságos és hatékony, bizonyítékokon alapuló lehetőség a mechanikus deréktáji és kismedencei fájdalomtól szenvedő terhes nők számára.
További szakirodalomban olvasható, hogy az éjszakai derékfájdalmat legjobban az akupunktúra csökkentette, ami stabilizáló tornagyakorlatokkal még hatékonyabbnak bizonyult. Akik medence- és derékfájdalmat is tapasztaltak, számukra egy kutatás szerint a fájdalom csökkentésében a tornánál hatékonyabbnak bizonyult az akupunktúra. Több kutatás is alátámasztotta, hogy a hagyományos eljárásoknál (torna) a kombinált terápiás módszerek (pl akupunktúra+ torna) hatékonyabbak (Pennick és Young, 2007).
Saját tapasztalat, hogy a legtöbb panasz deréktájon, illetve a keresztcsontnál jelentkezik. A manuális technikák, otthon végzendő feladatok, és a kinematic tape felhelyezése rengeteget tud segíteni a kismamáknak a terhesség megkönnyítésében. Ha a témával kapcsolatban további kérdései merülnének fel, forduljon hozzám bizalommal!
Forrás:
- Pennick V.E; Young G. (2007). Interventions for preventing and treating pelvic and back pain in pregnancy. doi: 10.1002/14651858.CD001139.pub2
- Boris S. (2018). Effectiveness of Manual Treatment on Pregnancy Symptoms: Usefulness of Manual Treatment in Treating Pregnancy Symptoms. Med Arch. 72, pp. 131-135.
- Christopher O., Ceara C. H., Demetry A. (2013). Optimizing pain relief during pregnancy using manual therapy. Can Fam Physician. 59 (8). pp. 841-2.