Számos ember panaszkodik fejfájásra, szakirodalmak szerint 25-64 éves kor között az emberek 96% tapasztal fejfájást a mindennapokban. De mi is lehet ennek a hátterében? Hogyan lehetne kezelni?
A fejfájás lehet akut, ill. krónikus. Akut,ha csak nagyon ritkán jön elő, krónikus amikor mindig vissza-visszatér. A krónikus fejfájások hátterében nem csak a stressz ill. az időjárás változás állhat ahogy azt a legtöbben gondolnánk. Legtöbb esetben fájdalom csillapítókkal próbálják az emberek ezt a problémát orvosolni, azonban biztos ez a legjobb megoldás? -nem, ugyanis a fájdalomcsillapítók itt is csak a tüneteket enyhítik, a fájdalom konkrét okát, amíg nem szüntetjük meg, addig újra és újra meg fog jelenni.
Mi is lehet még a fejfájás oka, ha valóban nem csak a stressz és az időjárás változás okozza?
- A fejfájás jöhet a nyaki csigolyák közti kisízületek problémájából. Ez esetben már 2-3 hónapja is fennáll a fájdalom, hetente 2-3x megjelenik, többnyire reggel ébredéskor kezdődik. Általában tarkótájon lokalizálódik, a szem felé sugárzik, vagy akár bukósisakszerűen mindkét oldalon előjöhet. Sok esetben a huzat, időjárás befolyásolja a panasz megjelenését.
- Másik típus, amikor szintén nyakcsigolyáktól ered a probléma. Létrejöhet meszesedés a csigolyák között (spondylosis), ill. gyulladás (spondylarthrosis), ami korlátozza a mobilitást, és fejfájást generál. A páciens hasonló tüneteket észlel, mint a fentebb leírtaknál.
- Lágyrész eredetű fejfájás is előfordulhat. Az izmok tartós befeszülése (izomspazmusa) nyomás alá helyezheti (komprimálja) a kis artériákat, itt anyagcsere végtermékek szaporodhatnak fel, melyek végeredményben az izmok érzőreceptoraira hatnak, irritációt okoznak. A folyamatos, tartós befeszült izomzat, a tapadási helyeken is fájdalom jelet küldenek a receptorok segítségével az agynak. A páciens a fájdalmat inkább napközben észleli, vagy rendszertelenül is megjelenhet akár, inkább egy diffúzabb kevésbé lokalizálható fájdalom a jellemző. Sokszor panaszkodnak tompa, nyilalló, de akár görcsös lüktető fejfájásról is. A lágyrészeredetű fejfájás többféle is lehet:
- Beszélhetünk tenziós fejfájásról is, melynek során a fej, nyak és a bőr izmainak a fájdalmas befeszülése (spazmusa) jellemző. Ez is egy diffúzabb kiterjedésű, olyan érzés mintha egy „abroncs” lenne a páciens fején. Itt nagyon sok esetben beszélhetünk emocionális háttérről a tünetek kiváltódása kapcsán.
- Előfordulhat fibrositises fejfájás is. Ez a típus rendszertelenül jelenik meg, inkább nagy kiterjedésű kevésbé lokalizálható. Dominánsan a lapockatájon égő jellegű fájdalmat érez a páciens és innen sugárzik fel a fej területére a panasz. A páciens próbálja mozgatgatni nyakát, vállövi régiót a panaszok enyhítése céljából. Gyakran fájdalmas triggerpontok és fibrotikus csomók kialakulása is jellemző.
- Myogén eredetű fejfájás a lágyrészeredetű fejfájások harmadik csoportja. Itt a koponyán tapadó tartásért felelős izmok spazmusa (befeszülése) a jellemző. A páciens rendszertelen, mély és sajgó jellegű fájdalmat érez. Ez általában egy oldalon jelentkező fájdalom, mindig ugyanabban az izomban jön elő, az izmok nyomása provokálja a kisugárzó fájdalmat. Ennél a fejfájásnál is a huzat ill. időjárás provokáló tényező lehet, de oka sokszor egy rossz légzéssztereotípiából is jöhet.
- Másik csoport a statikai eredetű fejfájások. Itt mindig valamilyen statikai hiba a kiváltó probléma. Ilyen statikai probléma lehet a medence nem megfelelő helyzete, a gerinc kóros tartása (gerincferdülés, hanyagtartás), alsó végtagokból jövő aszimmetria (pl:végtaghossz különbség), nem megfelelő járáskép (pl.: nem sarokra érkezik és gördül a járás során talajfogáskor, hanem telitalpra). Fájdalom jellege kevert, lehet éles, nyilalló, tompa, de akár sajgó is. Manuálterápiás kezelés után sokszor makacsul visszatérnek egészen addig, amíg a statikai problémát nem állítjuk helyre. Itt is több fajtát meg lehet említeni:
- Anteflexiós (előrehajtott) fejfájás: ez a panasz csak a fej tartós előrehajtásakor jelentkezik. Például iskolásoknál, ülőmunkásoknál mikor a fej hosszú ideig előre van hajtva. Itt is kevert jellegű a fájdalom megjelenése.
- Atlas (1. nyakcsigolyánk) hátsóív fejfájás: ez a fej hátrahajlásakor lép fel. Itt az ok a koponya és az egyes nyakcsigolya közötti megnövekedett mozgás, ill. az (1. nyakcsigolya) atlas hátsó ívének a mechanikus nyomása okoz panaszt. Azon pácienseknek, akiknek ilyen problémája van, a háti szakasz görbülete is fokozottabb, ezért ott is szükséges a megfelelő korrekció.
- Poszttraumás fejfájások: valamilyen trauma hatására alakul ki, strukturális sérülések, ízületi blokkok keletkeznek.
Hogyan kezelhető?
Fejfájás esetén is szükséges a holisztikus szemlélet. Egészben végig kell vizsgálni a gerincet az esetleges blokkokat oldani, rendezni a medence helyzetét, nyak vállövi régiónál a befeszült letapadt izmokat is rendezni kell. Nagyon sok esetben az állkapocs ízületet is érdemes megvizsgálni, és ha találunk diszfunkciós struktúrákat érdemes megkezelni azokat, hogy teljesen helyreálljon a rendszer. Ezt követően a páciensek aktív otthon végzendő feladatokat is kapnak, melyekkel a gyengült izomzatot megerősítjük, hogy az altalunk rendezett struktúrák minél inkább a helyén maradjanak és fokozatosan teljesen helyre tudjuk állítani a problémát, megszűntetni a fejfájásokat.
Mi az, amire a páciensnek érdemes figyelnie?
Fontos a megfelelő életmód (egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek minimalizálása, rendszeres mozgás, stressz faktorok csökkentése), a szövetek megfelelő hidratáltsága. Rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás.
Fontos, hogy ha gyakrabban visszatérő fejfájást észlelünk, merjünk szakemberhez fordulni, ne bagatellizáljuk el a problémát, hogy majd „beveszek egy fájdalom csillapítót és az megoldja a panaszt” hiszen az erős fejfájásnak nemcsak életminőség romboló hatása lehet, hanem kihathat a teljes test statikai terhelésére, így távolabb is generálhat panaszokat. Hiszen ha valami fáj, próbálunk egy más testtartást felvenni, ezáltal bizonyos izmokat túlterhelhetünk, befeszülnek és ott is fájdalom jelentkezhet, ezáltal egy ördögi kört generálunk.