Ahogy a gyermek elkezd járni úgy a pici talpizmok megerősödésével fokozatosan fognak kialakulni a boltozatok. Ne essünk kétségbe, ha bedől a bokája a legelején. A járás megkezdésével, mivel boltozat még nincsen, a babák bokája túlnyomórészt befelé dől. A térdek tengely állása is változik még gyermekkorban x-lábból o-lábba és vissza alakul. Ha nagyon lazák a szövetei, több időre van szükségük a boltozatot alkotó izmoknak, hogy megerősödjenek és létrehozzák a végleges boltozatokat. Tornával ill. megfelelő cipőhasználattal jól korrigálhatóak a kisebb mértékű eltérések egészen kamaszkor elejéig.

Mi az, amit mi tehetünk a lúdtalp ellen?

Próbáljuk minél több játékos feladattal erősíteni gyermekünk talpizmait. Erre néhány gyakorlati tipp: külső talpélen járathatjuk, legót, gyöngyöt, üveggolyót szedessük a lábujakkal össze a szőnyegről. Járassuk sokat mezítláb természetes talajon (homokba, fűben, kavicsos talajon), de semmiképpen nem sima felszínen (parketta, járólap, beton). Otthon a lakásban párnákból, szivacsokból építhetünk számára akadálypályaszerűt. Próbálhatunk papírt széttépkedni, egyik helyről a másikra átvitetni tárgyakat (pici kavicsot, gyöngyöt, ceruzát) Érdemes különféle felületű (sima, tüskés, gubicsos) labdával is át gurigázni, átmasszírozni a talpi szöveteket.

Hogyan is működik ez?

Az instabil természetes felszín szerepe az, hogy a talpi szövetekben található pici receptorok érzékelik az instabilitást, felküldik az információt az agyba, majd onnan visszacsatolásként azt a választ kapja a szervezet, hogy muszáj az izmokat aktivitásra bírni, hogy az egyensúlyt fenn tudja tartani, ne essen el a gyermek. Ezáltal a talpizmokat megfeszíti, aktiválja.

Milyen cipőt válasszunk? Jó-e egy egyszerű talpbetét?

A legfőbb szempontok a cipőválasztásnál, hogy rugalmas hajlékony talpa legyen, de a sarokcsontot tartsa stabilan, lábujjak ne legyen benne összenyomva, kényelmesen férjenek el, szabadon mozgathatóak legyenek mind oldalirányba, mind pedig felfelé.

Magáról a talpbetét használatáról megoszló vélemények olvashatóak. Ugyanis ha a talpat megtámasztjuk, egy passzív támaszt kap, ami nem küld folyamatosan ingert az agynak, hogy “használd a talp izmaimat, aktiváld”.

Mennyire öröklődhet?

Lehet családon belüli halmozódást megfigyelni, de ez nem törvényszerű. Sokkal inkább a támasztó szövetrendszer állapotától függ a kialakulása. Sok esetben két testvér is teljesen más felépítésű. Ami inkább egy hajlamosító tényező a lazább szövetek mellett, az a nyúlánk testalkat.

Miért nagyon fontos foglalkozni ezzel?

Holisztikusan gondolkodva nem csak a talpfájás miatt érdemes foglalkozni a lúdtalppal, ugyanis más problémákat is indukálhat. Például jelentkezhet térd, ill. derékfájás, de ha egy oldalnézetből megtekintve kiegyenesedettnek diagnosztizált gerincgörbület is társul hozzá, akkor akár fejfájás is kialakulhat. Ugyanis a test teljes lengéscsillapítása rosszabbodik, a talajreakciós erőnek az átvitele az ízületekre pedig nem lesz megfelelő.

Érdekesség: A boltozatot tartó izomzat kapcsolatban áll a mély izmokkal (kötőszövetes kapcsolatok által). Mindezért érdemes a medencefenék izmokat ill. a gerincet stabilizáló úgynevezett core izmokat is tréningezni a sikeresség érdekében.

Terápiás irányelvek:

  • lágyrésztechnikákkal segíthetjük a szövetek állapotát
  • proprioceptív tréning segíthet az idegrendszer felől rávenni az izomzatot a stabilizációra
  • izomerősítés (játékos aktív feladatokkal)
  • fontos a házi feladat rendszeres végzése!
  • esetleges felborult izomegyensúly rendezése, mély fascia lánc erősítése