Sokáig azt gondolták a nitrátok és a nitritek rákkeltőek, azonban ezt a tényt mára a kutatási eredmények megcáfolták. A nitrát és a nitrit egyáltalán nem káros, sőt egészséges, ugyanis (pro)vitaminnak tekinthető. A zöld-leveles zöldségek rengeteg nitrátot tartalmaznak, ilyen például: rukkola, saláták, spenót, retek, cékla -> céklalé, kínai kel, káposzta, répa, uborka, paradicsom.

Hogyan és milyen hatásmechanizmust fejt ki a nitrát a szervezetben?

Fogyasztást követően a nitrát a véráramba, majd onnan a nyálba kerül. A szájüregben baktériumok nitritté alakítják (Duncan, C., 1995.), majd pedig nitrogén-monoxiddá alakul, mely számtalan jótékony hatással bír a szervezetre. Első felfedezett jótékony hatása, az értágító hatás volt, mely az erek simaizmainak ellazítása során valósul meg. Az értágító hatása miatt, hozzájárul a szív-és érrendszer egészségéhez, az agyi vérkeringéshez, a jobb sportteljesítményhez, valamint a jobb légzéshez és a jobb erekcióhoz is. Fokozza az immunrendszer hatását is, ugyanis antibakteriális és parazitaellenes hatással is bír. Mindemellett fokozza a hajnövekedést, illetve neurotranszmitterként (idegi-átvivő anyagként) is funkcionál az agyban, emésztőrendszerben és a tüdőben. (Kuriyama, K., Ohkuma, S. (1995.; Vincent, S.R. 2010).

Oxigénhiányos állapotban még több nitrogén monoxid képződik a szervezetünkben, ez magyarázza a nagy intenzitísú, anaerob sporttevékenység, illetve a magashegyi levegő és a hipoxia során kutatásokkal bebizonyított teljesítmény fokozó hatását, a nitrát tartalmú zöldségeknek. Megemlítendő, hogy a nitrogén monoxid nem csak a szájüregben, de bizonyos elfogyasztott fehérjékből is (pl arginin) tud termelődni az erek belsejében, illetve orrlégzés hatására az orrüregben (Lundberg, J.O., 2008; Moncada, S., és mtsa., 1993).

Számos kutatás vizslatta a céklalé sportteljesítményre kifejtett hatását. Mielőtt átnéznénk a szakirodalmi eredményeket érdemes tisztázni, hogy mi az edzés intenzitás? mi befolyásolja azt? illetve, hogy milyen edzészónákat különböztetünk meg?

Edzési intenzitás alatt az edzés következményeként kialakuló külső és belső ingerek milyenségét értjük. Számos tényező meghatározza, melyek a következőek:

  • Mozgás/mozdulat gyorsaság egy adott idő alatt
  • Mozgás végrehajtásának a sebessége
  • Ellenállás nagysága/felemelt súly tömege
  • Időegységre jutó teljesítmény nagysága

Edzési zónák

  • 20-30%- csekély
  • 30-50%- alacsony
  • 50-70%- könnyű
  • 70-80%- közepes
  • 80-90%- szubmaximális
  • 90-100%- maximális
  • 100% feletti- szupramaximális

Anaerob/Aerob terhelés:

Anaerob azon edzésfajta, mely már túlnyomóan oxigénhiányos biokémiai folyamatokkal állítja elő az adott edzéshez szükséges energiát. Ezzel szemben az aerob, javarészt oxigén jelenléte mellett állítja elő a szükséges energiát az adott edzéshez.

Kutatási eredmények a céklalével kapcsolatban

Raúl Dominguez és mtsai (2017) atlétáknál vizsgálták különböző távokon a céklalé hatását. Arra a következtetésre jutottak, hogy a céklalé fogyasztása után nőtt a vizsgált sportolók kardiorespirációs állóképessége, ezáltal javult a teljesítményük különböző távokon. Továbbá nőtt a kiemrülésig eltelt idő a szubmaximális terhelési zónában. Anaerob küszöbintenzításoknál javult kardiorespirációs teljesítmény, ugyanis nőtt a maximális oxégénfelvevő képességük. Sok tanulmány eredménye arra enged következtetni, hogy a céklalével történő kiegészítés enyhíti az oxigénhiány (hipoxia) teljesítményt rontó (ergolitikus) hatásait a sportolók kardiorespirációs állóképességére.

Jean, N., és mtsai (2017) kutatásukkal szintén alátámasztották, hogy 6 nap cékla fogyasztás hatékonyan javítja a nagy intenzitású, intervall szakaszos típusú edzés teljesítményt, edzett focistáknál.

2019-ben Mehdi, P-C., és mtsai szupramaximális intenzitási zónában olimpiai szintű biciklistákon vizsgálták a céklalé hatását. Ebben az intenzitási zónában nem találtak szignifikáns változást sem oxigénfelvételi hatásban sem a helyi izmok oxidált hemoglobin szintjében. Tehát a céklalé szupramaximális zónában váltakozó intenzitású (intermittáló) sporttevékenység toleranciáját nem növeli elit állóképességű sportolóknál, és nincs hatással a helyi izom oxigén szállítását és felvételét sem.

Talitha Fernandes de Castro és mtsai (2019) hobbi futókon vizsgálták a céklalé hatását 10 km-es futási teljesítmény során. A résztvevők 3 napig futás előtt 2 órával alkalmazták (420 ml-ben 814 mmol nitrát volt). Eredmények: a céklalé fogyasztása növelte az átlagsebességet a vizsgált teszt első felében, 14 futóból 10-nek javította a tesztidejét.

Összegezve a céklalé teljesítményfokozó hatását

A hatás nem mindenkinél ugyanolyan, hiszen függ a terhelés intenzitásától illetve idejétől. Kutatások szerint a hosszan tartó szubmaximális terheléseknél, illetve a nagy intenzitású intermittáló rövid ideig tartó erőkifejtésnél tud teljesítményt fokozni. Egyéni elérések természetesen lehetnek, ezeknek okai a következőek: eltérő táplálkozási szokások, genetika, nem, edzettségi állapot, stb.

Mikor, és milyen mennyiségben jó céklalevet fogyasztani?

A szakirodalmak szerint edzés előtt 2-3 órával körülbelül 450 ml céklalé, ami a tudományos bizonyítékok alapján ajánlott.

Forrás:

  1. Duncan, C., Dougall, H., Johnston, P., Green, S., Brogan, R., Leifert, C., Smith, L., Golden, M., Benjamin, N. (1995). Chemical generation of nitric oxide int he mouth from the enterosalivary circulation of dietary nitrate. Nat Med. 1(6), pp. 546-51.
  2. Jean, N., Kristin, L.J., Jorn, T., Philippe, J.M.P., Joan, M.S., Luc, J.C. van L., Lex, B.V. (2017). Beetroot Juice Supplementation Improves High-Intensity Intermittent Type Exercise Performance in Trained Soccer Players. Nutrients. 9(3), pp. 314.
  3. Kuriyama, K., Ohkuma, S. (1995). Role of nitric oxide in central synaptic transmission: effects on neurotransmitter release. Jpn J Pharmacol. 69(1), pp. 1-8.
  4. Lundberg, J.O. (2008). Nitric oxide and the paranasal sinuses. Anat Rec (Hoboken). 291(11), pp. 1479-84.
  5. Mehdi, P-C., Julien, B., Désiré, M., Francois-Xavier, G., Grégory, C., Serge, B., Julien, A. (2019). Beetroot Juice Does Not Enchance Supramaximal Intermittent Exercise Performance in Elite Endurance Athletes. J Am Coll Nutr. 38(8), pp.729-738.
  6. Moncada, S., Higgs, A. (1993). The L-arginine-nitric oxide pathway. N Engl J Med.329(27), pp. 2002-12.
  7. Raúl, D., Eduardo, C., José, L.M-M., Pablo, G-F., Noemí, S-P., María, C.L.E., Pablo, V.H., Manuel, V.G-C. (2017). Effects of Beetroot Juice Supplementation on Cardiorespiratory Endurance in Athletes. A Systematic Review. Nutrients. 9(1), pp. 43.
  8. Talitha, F.de C., Francisco, de A.M., Diogo, H.F., Diego, H.F., Fabiana A.M. (2019). Effect of beetrot juice supplementation on 10-km performance in recreational runners. Appl Physiol Nutr Metab. 44(1), pp. 90-94.
  9. Vincent, S.R. (2010). Nitric oxide neurons and neurotransmission. Prog Neurobiol. 90(2), pp. 246-55.